A végéhez közeledő választási ciklusban Viola Miklós gútai sebészorvossal, a Nyitra megyei egészségügyi bizottság elnökével a magyar képviselőket összefogó MKP-, illetve a pártfúzió utáni Szövetség-frakció térségünk egészségügyi ellátását javító eredményeiről beszélgettünk. Arra is kitértünk, hogy ha az október 29-i megyei és helyhatósági választások után is folytathatnák a munkájukat, milyen problémák megoldását kezdeményeznék.
Melyek azok az egészségügy terén véghezvitt fejlesztések, beruházások, amelyeket az elmúlt négy évben, a magyar megyei képviselők közbenjárásával sikerült megvalósítani Nyitra megyében?
A frakciónk még e választási ciklus elején kidolgozott, és a megyei önkormányzattal elfogadtatott egy dotációs javaslatot, amellyel segíteni akartuk a kritikus orvoshiánnyal küszködő települések orvosellátását. E célra sikerült a megyei költségvetésből évi 200 ezer eurót átcsoportosíttatnunk, így összesen 800 ezer eurót tudtunk szétosztani az adott helységekben rendelőt létesítő vagy újranyitó orvosoknak. Ezt valóban nagy sikerünknek tartjuk. Például a Komáromi járásban az anyagi támogatásunkkal Gútán és Ímelyen létesült fogászati rendelő műszaki felszereltségének biztosításához egyenként hozzávetőleg 35 ezer euróval járultunk hozzá.
Az is örvendetes, hogy a komáromi kórházban az utóbbi négy évben nagyszabású fejlesztésekre került sor. A sürgősségi ellátást nyújtó, új épületet 22 millió uniós támogatásból emelték, ami elsősorban az Agel Rt. érdeme. Nyitra megye pedig a beleegyezését adta ahhoz, hogy ez az építkezés megvalósulhasson a megye tulajdonában levő telken. Azután a nevezett épület környékén rossz állapotban levő utak rendbehozatalát is támogattuk. Továbbá a Covid-19 pandémia idején segítettük a felettébb szükséges oxigén-hálózat biztosítását az elfekvő betegek osztályán. Majd a hajdani nővérszálló épületével kapcsolatban az Agel Rt-t azzal a feltétellel segítettük hozzá ezen ingatlan és az alatta levő telek 250 ezer euróért történő megvásárlásához, hogy a felújítási munkálatok után ott majd ismét nővérszálló üzemeljen. A tulajdonjogi viszonyok rendezése után a társaságtól függ, hogy mikor nyílhat meg a létesítmény, abba már a megyének nincs beleszólása. Még megjegyezném, hogy a kórház területén található tájékoztató táblák, feliratok kétnyelvűsítését ugyan már korábban elértük, ám örömmel fogadtuk, hogy ott a továbbiakban is egyre több magyar-szlovák nyelvű információval találkoztunk.
A Komáromi járásban élők régi vágya teljesül azzal, hogy 2023. január 1-től MR kivizsgálás végett már nem kell más járásokba utazni, hanem az a helyi kórház új MR berendezésén elvégeztethető lesz…
Sajnálatos, hogy a Komáromi járás lakosainak mágneses rezonancia – kivizsgálás céljából sokáig Érsekújvárba vagy Dunaszerdahelyre kellett utazgatniuk. Ezért a megye részéről azonnal beleegyeztünk a volt sebészeti sürgősségi rendelő földszinti termeinek e célra történő kialakításába. Valójában ez annak az örvendetes folyamatnak a része, ahogy az Agel Rt. támogatásunkkal a komáromi kórházban a régió korszerű onkológiai központját alakítja ki, amelyben a műtétek végzésétől az utókezelésekig mindent biztosítani kívánnak. Ehhez pedig elkerülhetetlen egy saját MR berendezés léte, működtetése.
Már szóltunk a déli járásokat is sújtó orvoshiányt enyhítő megyei támogatásról. Ön szerint ezen égető gond és a nyugdíjba vonuló szakorovosok pótlása érdekében még kik és mit tehetnének?
Mivel az orvoshiány országos problémának számít, ezért a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) felhívása nyomán több kórházban már sztrájkkészültségben vannak az orvosok, illetve a tömeges felmondásukra is sor kerül(t). Ezt az égető problémát az egészségügyi minisztériumnak egy központi koncepció kidolgozásával kéne megoldani. Eddig azonban a tárca semmiféle intézkedést nem foganatosított, amivel gátolná azt, hogy az adófizető polgárok sok pénzén kitanított, frissdiplomás orvosok elhagyják Szlovákiát. Pedig az 55 százalékuk ezt teszi, növelve a hazai orvoshiányt. E téren pár éven belül jelentős javulás mutatkozna, ha ezek az ifjú szakemberek idehaza maradnának. Persze, ennek érdekében egy új támogatási rendszert is ki kellene dolgozni, hogy például a megemelt bérük miatt (mint Magyarországon) nagyobb kedvük legyen a szülőföldjükön rendelőt nyitni, ekképp a hazai egészségügyet erősíteni. Sajnos, ezt külön-külön megyénként nem lehet megoldani, nem is rendelkezünk a változtatáshoz szükséges jogkörökkel.
A komáromi kórház esetében nincs tudomásunk az orvosok tömeges felmondásáról, mert ott nagyon sok külföldi (többek között hozzávetőleg 40 ukrán) orvos dolgozik, akik elégedettek a saját országukban megszokottnál jobb, itteni bérezéssel. Az érsekújvári kórházból azonban december elsején legalább 50 orvos távozik, ami majd rányomja bélyegét az ottani ellátásra. Az orvosok odavonzásáért és megtartásáért a városi és községi önkormányzatoknak is tenniük kellene, például a frissdiplomásokat ismét támogathatnák (bér)lakások biztosításával, mint azt régebben tették. Ezzel a kisebb településeken is meghozhatnák a kedvüket ahhoz, hogy a kevesebb beteg után nekik járó anyagiak ellenére is odaköltözzenek. Hozzáteszem: a magyarlakta, déli régió javarészt kis településekből áll… A hazai biztosítási rendszer módosításával pedig arra kellene törekedni, hogy a több kistelepülés egészségügyi ellátását vállaló orvosokat a jelenleginél kedvezőbb módon fizessék, javítva a megélhetési feltételeiken. Mindenképpen több érintett fél bevonásával, hatékony kommunikációt kéne folytatni az igényeiket, elvárásaikat illetően!
Sajnos, több éve nem működik éjszakai-hétvégi fogászati ügyelet a Komáromi járásban. Ezen az áldatlan helyzeten hogyan lehetne javítani?
E probléma is csak országos szintű koncepció kidolgozásával lenne orvosolható, amely kötelezné az orvosokat az ügyeleti szolgálatra. Sajnos, a mostanában rendelőt nyitó orvosok, így a fogászok többsége már csak készpénzért hajlandó ellátni a pácienseket, az egészségbiztosítóktól kapott kevés pénzért nem nagyon éri meg dolgozniuk. Mivelmagánrendelőkről van szó, azokat nagyon nehéz éjszakai-hétvégi ügyelet ellátására
rábírni. A Nyitra megyében praktizáló fogorvosok átlagéletkora 64 év (a többieké is 60 év felett van!), s a helyzetet az is nehezíti, hogy az 50 év feletti orvosokat nem is lehet ügyeletre kényszeríteni. Ráadásul az ügyeleti rendelők kialakítása többletköltségekkel járna, amit nem szívesen vállalnának.
Több fórumon elhangzott, hogy be kellene indítani a magyar nyelvű egészségügyi nővérképzést Komáromban. Reálisnak látja e terv mielőbbi megvalósítását?
Nyitra megye jelenleg az érsekújvári egészségügyi szakközépiskola működését támogatja, amely ugyan szlovák tannyelvű, de magyar osztállyal is rendelkezik. A közeljövőben azonban be szeretnénk indíttatni a magyar nyelvű egészségügyi nővérképzést Komáromban, mert a járási kórház nővér- és ápolóhiánnyal is küszködik, s a végzősök közül sokan vélhetően ott helyezkednének el. A nővérszálló megnyitásával kellő számú szálláshely is biztosítható lenne a fiatal szakemberek számára. Mindez indokolja, hogy a jövőben szorgalmazzuk a komáromi nővérképzés beindítását, ami több évvel ezelőtt ugyan már terítéken volt, de a megvalósítása kudarcba fulladt. E téren is hasonló sikert szeretnénk elérni, mint a beteggondozás terén: minden évben jelentős anyagi támogatáshoz juttatjuk a házi beteggondozó szolgálatot végző ún. ADOS-okat, amelyekre a Covid-19 járvány idején a megszokottnál is nagyobb teher hárult. Ha az utolsó októberi szombaton tartandó választásokon a polgárok ismét bizalmat szavaznak nekünk, akkor egyebek mellett az egészségügyi ellátás javításáért végzendő munkánkat is folytatni tudjuk.
Nagy-Miskó Ildikó, dunataj.sk
