Vidám, otthonos környezetet biztosítanak számukra
Évtizedeken át állt Szentpéter központjában kihasználatlanul a valamikori katolikus iskola épülete. Sokan úgy gondolták, hogy érdemes lenne lebontani, rontja az összképet, nem tükrözi a folyamatosan fejlődő nagyközség modernségét. Jobbágy József polgármester azonban úgy gondolta, egy kis felújítással, de mégis meg lehet menteni a település ikonikus, történelmi emlékét. Az egyház képviselőitől 50 évre kibérelte az üresen álló épületet. Nemcsak a felújítás, hanem a későbbi kihasználtsága is sokakat megdöbbentett, mert az önkormányzat támogatásával itt alakították ki a Komáromi járás legkisebb nyugdíjas panzióját.
– Tavaly ünnepeltük intézményünk fennállásának tizenötödik évfordulóját. Ott voltak a panzió jelenlegi lakói, családtagjaik, kultúrműsort adtunk mi is, és a szentpéteri kórusok, iskolások is. Eljöttek azok is, akik folyamatosan támogatnak bennünket, legyen az akár élelmiszerféleség, vagy a környezet szépítésére tett igyekezet – mondja Bc. Badalová Judita, az intézmény igazgatója. A panzióban jelenleg 16 idős ember él, közülük 11 a nő és 5 a férfi. Mindennapjaikról nyolcfős személyzet gondoskodik. – A panzió mindenképpen nagy segítséget nyújt Szentpéter lakosságának, hiszen többnyire olyan idős emberekről van szó, akiknek gyermekei aktív munkába járók, szüleik viszont folyamatos felügyeletet igényelnek. Jelenleg két mozgásképtelen, ágyban fekvő ápoltunk és egy kerekesszékesünk van. Ez azt jelenti, hogy valamennyiük egyedi gondozást igényel. Meg kell jegyeznem, hogy a koronavírus szlovákiai megjelenésekor azonnal intézkedtünk és a legszigorúbb biztonsági előírásokat vezettük be. Karantén
alá vetettük az intézményt, betiltottuk a látogatásokat, még ablakon keresztül sem beszélgethetnek a rokonok. Mindenkinek van mobiltelefonja, azon naponta tarthatják a kapcsolatot – magyarázta az igazgatónő. Mesélte, hogy a legnagyobb megpróbáltatást a húsvét jelentette, amikor korábban az
unokák, dédunokák csoportosan keresték fel a panzió lakóit. Idén mindez elmaradt, de az ápoltak rokonai megértőek voltak, tudták, hogy a szigorítások szeretteik érdekeit szoljálják. – A mindennapok programján is változtatni kellett, a szokásos vérnyomásmérések, cukorszintmérések mellett gyakrabban ellenőrízzük a testhőmérsékletüket, mert minden egyes változásra oda kell figyelnünk. Naponta öt alkalommal van étkeztetés, természetesen a cukorbetegek egy hatodik „ráadást” is kapnak – mondta Bc. Badalová Judita. – Reggeltől estig tart a mindennapos, jól előkészített foglalkoztatás, amely elsősorban az itt lakók fizikai állapotát segíti.
Korábban volt rétes és kalácssütés, erről most le kell mondaniuk. Amit vállaltak, az a környezetszépítés. Virágokat töveztetnek, kiültetik őket, öntözik a cserepeket. Arra nagyon ügyelünk, hogy a mozgásképesek csak kis csoportban érintkezhessenek. Külön figyelünk az itt lakók mentálhigiénés helyzetére. Ez különösen nagy kihívás, hiszen 70 évestől 97 éves korig találhatók gondozottak, így mindegyikükkel külön-külön is foglalkozni kell. Ezen a téren a legfontosabbnak a bezártság és a magány érzése kialakulásának megakadályozását tartjuk. Szinte naponta találunk új ötleteket, amelyekkel szellemi frissességüket is meg tudjuk őrizni. Úgy érzem, annak ellenére, hogy hetek óta tart a karantén, a letörtségre, magányra nem találtunk jeleket. Természetesen az új ötletek csak a korábbiakat bővítik, ügyelve arra, hogy a lehetőségekhez képest a csoportos foglalkozások is megmaradjanak. Ilyenkor érződik csak igazán, hogy a panzió lakói szinte családi kötelékeket alakítottak ki egymás között, figyelnek egymásra, segítik egymást és nagyon bíznak abban, hogy hamarosan megszűnnek a karantén miatti megpróbáltatások. – Az ilyen magas életkorban már minden változásra, legyen az elgyengülés, mozgáskorlátozás, szédülés, ügyelnünk kell. A körzeti orvossal folyamatos az együttműködésünk, rajta keresztül biztosítjuk ápoltjaink gyógyszerbeszerzését. Ha valakinek különleges kérése van, mint például valami „nasika” beszerzésére, azt a nővérkék biztosítják. Elmondhatom, hogy valamennyien ügyelünk egymásra – fejezte be az információközlést az igazgatónő.
Természetesen mi is betartottuk a szigorú karanténfeltételeket, így riportképeinket kérésünkre az otthon igazgatónője készítette, amit ezúton is köszönünk.
–z–
DUNATÁJ HETILAP 18/2020