Ötven év után belülről is megújul Komárom legnagyobb műemléképülete
állványerdő várja
A csaknem kétszázötven éves múlt ellenére napjainkban is Komárom legdominánsabb épülete a Szent András-bazilika. A fennmaradt írásos dokumentumok alapján tudhatjuk, hogy helyén állt az első templom, amelyet 1674-1677 között építettek a jezsuiták, tornyán, mely egyben a város őrtornya is volt, Szent András apostol kétméteres vasszobra állt. A régi templom helyén 1723-1734 között a városi tanács új, nagyobb templomot építtet Szent András tiszteletére. Építéséhez a lerombolt érsekújvári erőd anyagát használták fel, ám a rosszul megépített templom négy évvel később összedőlt. A jezsuiták vállalták a templom újjáépítését, cserébe a város a szomszédos telkeket nekik adományozta. Először a rendházukat (1748-ban), majd a gimnáziumukat (1749-ben) építették fel. Az új templom alapkövét 1748. augusztus 3-án rakták le, és nyolc évvel később felszentelték. A templomot 1763. június 28-án a nagy komáromi földrengés romba döntötte, de 1768-1771 között, alacsonyabb tornyokkal újjáépítették. Miután feloszlatták a jezsuita rendet, a templomot egyházmegyés papok vették át, majd a gimnáziumot a rendházzal együtt a pannonhalmi bencések kapták meg. Az 1783-as újabb földrengés után a komáromiak kérésére minden nap délután három órakor meghúzták a templom nagyharangját az égiek kiengesztelésére. Ez a hagyomány napjainkig fennmaradt.
A templom története további megpróbáltatásokat is megőrzött. 1848. szeptember 17-én a nagy tűzvészben a templom (a rendházzal és a gimnáziummal együtt) leégett. Közadakozásból újították fel, a tornyok csonkák maradtak, a ma is látható karcsú tetőzetet 1896-ban emeltette Majláth Gusztáv Károly plébános. A múlt század 20-as-30-as éveiben került sor a templom belső terének felújítására, sajnos a II. világháború során jelentősen megsérült. Több gránáttalálatot kapott, a tetőzet sérült, valamint kitört a festett ablakok egy része. A világégés nyomát sokáig magán viselte az épület, amelyet azután az 1970-es évek közepén Matuska Pál kanonok működése alatt felújították. Napjainkban a templomlátogatók hatalmas állványsorokkal találkozhatnak, rajtuk szorgalmas munka folyik.
találta meg Franz Anton Maulbertsch
barokk freskóját
– Ideje volt, hogy megújuljon a templom, amely egy évvel ezelőtt bazilika rangot kapott. A templom külső falai már 2012 – 2018 között megújultak, jelenleg a belső falfelületeken a sor. Ennek első szakasza most történik, ami nem más, mint a feltárás – magyarázza Kiss Róbert kanonok, püspöki helynök és komárom esperes-plébánosa.
– Ez azt jelenti, hogy a mielőtt a falak festésére sor kerülne, a műemlékvédelem szakemberei a korábbi festék-felületek alatti esetleges freskók után kutatnak. Így találtak rá a Szent Kereszt mellékoltár boltívén az 1760 körül Franz Anton Maulbertsch által készített eredeti barokk freskókra. A feltárások tovább folynak a többi mellékoltár boltívein. Az osztrák mester Magyarországon és Szlovákiában 16 templomban és 8 kastélyban festett mennyezet- és falképeket, s így Pozsonytól Kalocsáig, Egertől Székesfehérvárig, Pápától Szombathelyig, valamint Ausztriában és Csehországban mindenhol találkozunk műveivel.
A komáromi feltárást a szlovákiai műemlékvédelem kiválósága, Puškár Juraj restaurátor végzi, neki köszönhető a festmények megtalálása. Azonban a festmények restaurálása a további feltárások, műemlékhivatali szakvélemények és anyagi lehetőségek adottságaitól fog függeni.
– És ha már a Szent Kereszt mellékoltárról szóltunk, meg kell említeni, hogy ez az oltár az eredeti barokk oltár része, mely az 1848-as tűzvésznél megmenekült, felső része a lángok martaléka lett, viszont a komáromiak megmentették a végső enyészettől – folytatta a kanonok úr. – A bazilika belső felújításának része a templom teljes elektromos vezetékének felújítása, melyhez cca. 16 km kábel felhasználása szükséges. A templomhajó kandeláberei a kriptán keresztül kapják az áramellátást. Érdekesség, hogy a kripta egykori vezetékrendszere a múlt század harmincas éveiben cserélte fel a gázvilágítást és a vezetékek az akkor szokásos porceláncsigákon, szövetbevonattal voltak ellátva. Ezeket, mint muzeális értéket dísznek meghagyjuk. Az új rézvezetékek a jelenleg érvényes normáknak megfelelően tűzálló szigeteléssel vannak ellátva, nagy hangsúlyt fektetve a biztonságra. A templom a felújítás alatt is szolgálja a hívőket, igy készülnek a 30. Komáromi Imanap rendezvényeinek otthont adni. Ekkor, Jó Pásztor vasárnapján ünneplik a bazilika kihirdetésének első évfordulóját, amelyre meghívást kapott a pápai nuncius is.
– A magyar szentek sorában levő Kőrösi Márkot (horvátul Marko Križevčanin), a három kassai vértanú egyikét, szoros szálak fűzték Komáromhoz. Fiatal korában gimnáziumi tanulmányait a bécsi jezsuita kollégiumban végezte, majd a gráci egyetemen teológiát tanult. A zágrábi egyházmegye kispapjaként a római Collegium Germanicum Hungaricum kötelékébe lépett, majd tanulmányai befejeztével Pázmány Péter esztergomi érsek 1616-ban előbb a nagyszombati gimnázium igazgatójának hívta meg, majd két évvel később esztergomi kanonokká és komáromi főesperessé nevezte ki. Kassára azért küldték el, hogy az egykori abaszéplaki bencés apátság birtokait kezelje, melyek az esztergomi káptalanhoz kerültek. 1619. szeptember 6-áról szeptember 7-ére virradó éjszaka Pongrácz Istvánnal és Grodecz Menyhérttel együtt megkínozták, majd megölték, miután nem adta fel katolikus hitét. Szentté Kőrösi Márkot II. János Pál pápa avatta 1995-ben a kassai repülőtéren tartott szentmiséjén Pongrácz Istvánnal és Grodecz Menyhérttel együtt. A Szent András-bazilikában ereklyéit őrizzük, s liturgikus ünnepén, szeptember 7-én nyilvános tiszteletre adjuk. Ez évben ünnepeljük vértanú halálának 400. évfordulóját, melynek rendezvénysorozatában jelentős helyet foglal majd el a komáromi megemlékezés is – magyarázza Kiss Róbert kanonok, majd a bazilika életének kibontakoztatására is kitért: – A templom, Isten háza, melyben a hívők lelki otthonra találhatnak. Ilyen gazdag rendelkező bazilika, mint a miénk, jó lenne, ha folyamatosan nyitva lehetne mindazoknak, akik itt meg szeretnének pihenni, lelkileg fel akarnak töltődni. Bazilikánk monumentalitása, lenyűgöző, fenséges nagysága egyben sejteti, hogy a felette elvonult évszázadok nyomai még számos meglepetést rejtenek. Egyre több külföldi látogató is felkeresi a templomot. A főhajón és a mellékoltárokon kívül még más érdekességeket is találhatunk benne. A Szent Sír kápolna fölötti oratóriumban már eddig is a Harmonia Sacra Danubiana szervezésében rendeztünk képkiállításokat, s most mind a hat oratórium megújul, s idővel látogathatóvá szeretnénk őket tenni. Állandó jellegű szakrális kiállítást is szeretnénk berendezni, hogy a látogatók érdeklődését további kínálattal bővítsük. Ez sem kis feladat, hiszen ez a templomrész korábban beázott, mennyezete megsérült, s a feladat nagyságáról elég, ha annyit elárulok, hogy egy-egy mennyezet kijavítása során 7,5 tonnányi anyagot kellett bedolgozniuk a szakembereknek. Mindenki tudja, egy egyszerű házfestés is milyen megpróbáltatásokkal jár, hát még egy ekkora épületegyüttesé. Még néhány évig, az anyagiaktól és lehetőségektől függően a bazilika javítása eltarthat. Addig a Carl Friedrich Ferdinand Buckow által épített, több, mint 150 éves orgonát védőfüggöny borítja. Ennek felújítása, bővítése csak a belső munkálatok befejezése után kezdődhet.
DUNATÁJ HETILAP 7/2019
