Július 11-én két helyszínen, Rimaszombatban és Komáromban kezdetét vette a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Nyári Egyeteme. A továbbképzés komáromi megnyitóján Böjte Csaba ferences rendi szerzetes mondott köszöntőt. Előadásának „A világ csak akkor lesz jobb, ha mi magunk is jobbak leszünk” beszédes címet adták a szervezők.
Böjte Csaba előadásának elején a kétezer évvel ezelőtti eseményeket idézte vissza. Kétezer évvel ezelőtt rengeteg baj és gond volt a világgal. Az emberek várakozással fordultak a jó Isten felé. Ő pedig elküldte szent fiát. Egy gyermeket. Valószínűleg sokan nem értették, hogy lehet ez válasz a gondokra. Hogy lehet a válasz a gondokra, egy gyermek – kérdezgették. Sőt, ez a gyermek, mielőtt csodát tett volna, elment játszani – mondta Böjte Csaba. Ha a nagy Istenben, a világ legnagyobb pedagógusában, van játékosság, akkor a mai kor pedagógusaiból és gyermekeiből ez hogyan hiányozhatna? – tette fel a kérdést a ferences rendi szerzetes.
Böjte Csaba kifejtette, a gyermekeket meg kell kacagtatni, vidáman kell őket tanítani. Arra kérte a pedagógusokat, merjenek ők is gyermekek lenni az iskolában.
„Az a nap, amelyiken legalább egy viccet nem mondtunk el, az elveszett.”
– mondta Csaba testvér.
Nemcsak a múlt bölcs tanítását kell gyermekeinknek megtanítani, és korlátokat, szabályokat, előírásokat és törvényeket, hanem el kell mondani neki, hogy a szívében ott van a világmindenség ura. A lelkiismeret által az Isten szól hozzá. El kell néha csendesedni és befelé fordulni. A világ szelleme könyvből nem tanulható meg. Meg kell tanulni a leckét, de kell adni időt a fiatalnak arra is, hogy elgondolkozzon, imádkozzon. Meg kell tanítani, hogy meghallja Isten üzenetét – mondta el tanácsait az atya.
A létért küzdeni kell. A gyerekeket meg kell tanítani küzdeni ezért a létért – fogalmazott Böjte Csaba. „Amelyik pedagógus azt állítja, hogy egy új világot tud teremteni, az hazudik gyermekének. Mert akárhogy megértem a gyermeket, de ha (…) kikerül három váltásban dolgozni egy kábelgyárba, vajon meg fogják őt érteni? Vagy teljesít, vagy kirúgják. Ilyen egyszerű a világ. És nekünk, pedagógusoknak erre a világra kellene, hogy felkészítsük a gyerekeket. (…)
Egy igazi jó pedagógus kiviszi a gyermeket a léte peremére. És a gyermek rádöbben arra, hogy van tovább”.
A jó pedagógusok elhitetik a gyermekkel, hogy bármire képesek lehetnek, hogy nincsen lehetetlen feladat. A kor egyik problémája, hogy nem merünk feladatokat vállalni – véli a szerzetes.
Merjünk kacagni. Őrizzük meg a vidámságunkat. Őrizzük meg az imádkozó jó kedvünket-„Az aranykor nem mögöttünk, hanem előttünk van. A gyermekeinkben ezt a hitet, ezt a reményt valamilyen módon életben kell tartani” – mondta a ferences rendi szerzetes, aki ez idáig ötezer gyermeket fogadott be. „Dolgozni kell, az a jó dolog. Arra születtünk, hogy gyümölcsöt teremjünk, maradandó gyümölcsöt.”
felvidek.ma, foto: Neszméri Tünde
