November 3-a és 6-a között több rendezvényen is megemlékeztünk Komárom egyesítésének 77. évfordulójáról. Az esemény szervezője az Endresz Csoport és a felvidéki Egy jobb Komáromért Polgári Társulás volt.
A program Popély Gyula történészprofesszor Felvidék múlt, jelen és jövő című előadásával kezdődött a Jókai Mór Városi Könyvtárban.
Komárom 750 éves múltját idézi az a tárlat, melynek képeit a Szőnyi Alkotókör tagjai készítettek. A november 4-én nyílt kiállítás a Jókai mozi különtermében várja a látogatókat november 11-ig. A tárlat díszvendége Koltay Gábor rendező, városunk díszpolgára volt.
A Szőnyi Alkotókör képzőművészet iránt elkötelezett komáromiakból jött létre hat évvel ezelőtt. Munkájukat, szakmai fejlődésüket az első öt esztendőben Nagy Judit képzőművész irányította, most Füriné Nagy Edit és Ganzer Katalin egyengetik útjukat. Az önszerveződő alkotócsoport műteremben és a természetben egyaránt készít képeket, jelenleg a Feszty iskolában kaptak helyet. A tagokat januárban kérte fel az Endresz Csoport, hogy készítsék el Komárom képes kronológiáját.
– A munkánkat nagymértékben segítette György Károlyné Rabi Lenke, aki 1265-től összegyűjtötte a legfontosabb eseményeket, történéseket, illetve az elkészült képekhez szöveget is írt, ami így komplexebben mutatja be városunk 750 évét – mondta a Szőnyi Alkotókör egyik tagja, Hornig Rudolfné. Az elkészült alkotásokon megelevenedik Komárom régmúltja, történelmének fontos eseményei, a várost sújtó katasztrófák, és a teleülés egykori látképe is. A tárlatot Csapucha Árpád néprajzkutató, a Kuny Domokos Múzeum munkatársa és Turi Bálint alpolgármester méltatta.
A csoport megtartó ereje elsősorban a tanulni vágyásban zajlik. Hornig Rudolfné hozzátette, egyik céljuk az, hogy felkarolják a fiatal tehetségeket, akik később önállóan is bemutatkozhatnak majd.
Egy újabb történelmi tényre lehetünk büszkék, amiről valószínűleg kevesen tudnak. 1715-ben Komárom Magyarország ötödik legnagyobb települése volt. Erre most már emléktábla is felhívja a figyelmet, amit az Endresz Csoport és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás közösen állíttatott. A tábla Észak-Komáromban, a Klapka téren kapott helyet. Az avatásra november 6-án került sor.
– Életünket meghatározza, hogy hol élünk. Ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat, ismernünk kell lakóhelyünket, és annak múltját. Reneszánszát éli Komáromban a helytörténeti kutatás, a múlt felidézése. Az északi- és a déli városrész egy organikus egész. Mindenki láthatja, érezheti a munkaerő-piac, a kereskedelem, a kultúra, az oktatás lüktetését, átjárhatóságát, kölcsönösségét – mondta az ünnepségen Arlett Tamás szervező.
– Hajlamosak vagyunk elfeledni azt, hogy itt született Jókai Mór, itt harcolt Klapka, hogy ez a város egy királyt, V. Lászlót adta az országnak, hogy itt halt meg Valentinianus római császár, hogy 750 éve szabad királyi városi rangot kaptunk. Minderre méltán lehetünk büszkék! A felsorolást most egy újabbal is ki tudjuk egészíteni. Az 1715-ben végzett népszámlálás szerint 8321 fős lakosságával Komárom a 325 ezer négyzetkilométer alapterületű Magyar Királyság ötödik legnagyobb városa volt. Brassó, Buda, Kolozsvár és Nagyszeben után állt a sorban, népesebb volt, mint Pest, Győr, Pozsony, Pécs vagy Kassa.
Az Endresz Csoport és az Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás által felavatott tábla három nyelven hirdeti ezt a történelmi tényt. Nem véletlenül került Észak-Komáromba, a Klapka térre, a turisztikai információs iroda bejáratához, hiszen így sok idelátogató elolvashatja azt. A követ a tardosi Budai Attila adományozta. A táblát dr. Molnár Attila és Stubendek László polgármesterek közösen avatták fel.
Az Egy a város rendezvénysorozat november 6-án a Szabadság téren zárult, ahol a Felvidék visszacsatolásának 77. évfordulója kapcsán tartottak megemlékezést. Az eseményen felszólalt vitéz Zétényi-Csukás Dénes László, a díszvendég Vitéz nagybányai Horthy Miklós oldalági családtagja, Horthy Éva volt.
Galéria: Egy a város
komarom.hu
videók itt
