November 27–28-ig rendezik meg Tata idei utolsó fesztiválját, a 15. Vadlúd Sokadalmat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület szervezi a látványos és rendre sok érdeklődőt vonzó eseményt, amelyet a tatai önkormányzat is támogat.
Hagyományosan az Öreg-tó Építők parki madármegfigyelő tornyánál van a rendezvény központja. A fesztivál védnöke idén is Michl József polgármester.
Az idei Vadlúd Sokadalom a 15 éves jubileum jegyében zajlik, a szervezők ezért szeretnének alaposan kitenni magukért. A fesztiválnak az első pillanattól kezdve egyik főrendezője Musicz László, az MME megyei elnöke, egyben a tatai székhelyű Által-ér Szövetség szakmai igazgatója. A környezetvédelmi szakembert kérdeztük: honnan jött a vadlúdsokadalom rendezésének az ötlete.
– Néhány éve hunyt el egy kedves vadászíró-természetvédő kollégánk, dr. Sterbetz István, aki a karácsonyi ünnepeket rendszeresen Tatán töltötte vadlibázással. Már a 80-as években javasolta, hogy Tatának olyannyira egyedülálló látványossága az évente idelátogató több tízezernyi vadlúd, hogy ezt vétek nem kihasználni idegenforgalmi szempontból. Akkor még nem tudtuk, hogyan kezdjünk ehhez, de több egyesületi tagunknak később alkalma nyílt szerte a világban néhány madaras fesztivált megismerni és az ezredfordulóra összeállt a kép. Az első Vadlúd Sokadalmat még próba jelleggel rendeztük. Akkor még úgy gondoltuk, hogy főleg szakmai érdeklődőknek, profi és amatőr madarászok számára szerveznénk egy országos terepi madármegfigyelő versenyt, és még néhány madártani témájú előadást is tartottunk – kezdte ismertetőjét Musicz László. – Ekkor még alig ötszáz látogatója volt a rendezvénynek, igaz, már akkor is jöttek az ország számos részéből. A kezdeti nehézségeket lelkesedéssel igyekeztünk ellensúlyozni.
Musicz László arról is beszélt: a legtöbb nehézség abból fakadt, hogy ez mindig is nonprofit rendezvény volt, civil szervezetként kezdték, igen kevés anyagi forrással, ugyanakkor szerettek volna minél többet nyújtani a látogatóknak. Néhány év elteltével már egyre komfortosabbá vált a fesztivál, egyre több információ segítette a sokadalomra látogatókat.
– Általában november végén már stabilan, mintegy 30 ezer lúd gyülekezik az Öreg-tavon, tehát ekkor garantálható a jellegzetes tatai hangulatkép a több tízezres vadlúd sereggel és a gyönyörű várossal – folytatta a főszervező.
2013-ban volt az első csúcs, akkor, a sokadalom napján dőlt meg az addigi rekord, 44 ezer lúddal. 2014-ben egy ideig már 53 000 vadliba telelt az Öreg-tavon. Az esemény fesztiváli jellegét erősíti, hogy sok kísérő program várja az érdeklődőket. Többek között gyermek játszóházak, szabadtéri állatbemutatók és színvonalas ismeretterjesztő előadások is. A hideg dacára a vásárosok és az árusok is kirakodnak ilyenkor.
A szervezők mindig fontosnak tartották, hogy zöld rendezvény lévén az árukínálat minél inkább tükrözze a biotermékek, helyi termékek, igényes portékák iránti elkötelezettségüket. Egy valami nincs ezeken a fesztiválokon: zene és hangoskodás. Alapvetően a természet hangjait, varázsát mutatják be, hiszen a fesztivál főszereplői maguk a vadludak. Őket szeretnék a középpontba állítani.
– Igen lényeges, hogy a Tatai Vadlúd Sokadalom alapvetően természetvédelmi rendezvény, és védett területen van. Nem is akármilyen helyen, hiszen az Öreg-tó szerepel a Ramsari Egyezmény listáján. Magyarországon mindössze 29 ilyen van. Különleges területen különleges szabályok is vannak, hiszen az itt pihenő madarakat nem lehet zavarni még egy ilyen fesztiválon sem. Az Öreg-tó medrébe gyakran besétálnak emberek, és bizony sokszor zavarják fel a sok ezernyi pihenő madarat. Fesztiválunk idején külön hangsúlyozzuk, hogy a tómederbe ne menjen be senki – kéri az érdeklődőktől Musicz László.
Becslések szerint évente 15-20 ezren látogatják a sokadalmat, ilyen nagyszabású természetvédelmi fesztivál nincs Magyarországon, de még Közép-Európában sem. A látogatók igen kedvelik a reggeli kihúzást, de a legnépszerűbb program a vadludak késő délutáni visszaérkezése a tóra. Nincs felemelőbb látvány annál, amikor alig fél óra leforgása alatt a vöröslő égbolton a szélrózsa minden irányából az Öreg-tóra özönlenek a vadludak többezres csoportokban. Ennek igazi varázsa van, amit mindenkinek látnia kell.
A rendezvény nagy körültekintést igényel, aminek legfőbb záloga a 15 éve változatlan szervező stáb. Csonka Péter, Bolla Adrienn, Hlogyik Zsuzsa, Perger Bea, Bagdi Antal, Gödöny József, Pénzes László, Bátky Gellért és Orbán Zoltán a legfőbb segítőtársak, de mintegy száz önkéntes is kiveszi részét a munkából.
Miközben a szervezők már gőzerővel dolgoznak, kiderült, hogy 13 ezerre emelkedett a ludak száma a tatai Öreg-tónál, ami a madarak szempontjából alacsony vízállás ellenére nagyon jónak mondható.
Az első nagy lilik (Anser albifrons) és vetési lúd (Anser fabalis) csapatokkal világviszonylatban is veszélyeztetett fajok is megjelentek a tónál: a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) megfigyelése mellett 2 példány kis liliket (Anser erythropus) is sikerült fotózni.
A tatai Öreg-tó tradicionális vadlúd pihenőhely: a tó vizén minden évben az eurázsiai tundrák vidékéről érkező vadludak tízezrei pihennek meg az őszi-téli madárvonulás idején.
Péntek Sándor
Fotó: Szabó Máté C százvölgy
tata.hu
