Harmincöt év eseményeit visszaidézni nem könnyű feladat. A Concordia Vegyes Kar régi és új tagjai mégis szívesen idézik fel a jelentősebb eseményeket.
Pfeiferlik Erzsébet: 1984-től énekelek a kórusban, Stubendek István hívására. A zene lelket gyógyító harmóniái és az együtténeklés öröme tart a kórusban. Kedvenc kórusművem minden olyan mű, amiben gyönyörű harmóniák vannak. De talán legmélyebb nyomot hagyott Bach: Si locutus est, Mozart miséje, Bárdos: Tilinkós, Liszt Ave Maria, Tóth Péter: Pénteki ima művek előadása. Felejthetelen volt a németországi, Weisenfelsben való szereplésünk. Legnagyobb élményem mégis az volt, amikor először énekeltek a kórusban velem együtt a fiaim, Lajos és Tamás is. Karnagyom, köszönöm az igyekezetedet.
Radi Bernadett: 2014-ben csatlakoztam a kórushoz, kedves tanár úr és a többi kórustag kitartó
noszogatására. Végül is a zene szeretete hozott a kórusba. Talán a legjobban énekelni szeretek, nagy rajongója vagyok a kórusmunkának, az összhangzatok szépségének. Erre az ember egyedül nem képes. Lehet szép a szólóének, de mikor egy kórus 3,4,5 szólama együtt szólal meg, annál teljesebb érzés ritkán van, akár konszonáns, akár disszonáns a végeredmény… Kedvenc kórusművem: csak néhány a rengetegből, ami közel áll a szívemhez: Faure: Requiem, Bárdos: Nyújtsd ki mennyből, Orbán: Ave Maria, Kocsár: Psallite Deo, Tóth P.: Pénteki ima, Cantate domino, Tóth: Lángok, Duruflé: Urbi caritas, Csemiczky: Pater noster.
Maitz Klára: Stubendek Laci (bocsánat, polgármester úr) hívott meg néhányunkat, az akkor alkalmanként éneklő egyházi kórusból. Számomra főleg a közösség a lényeg, de nagyon szeretem a próbákat is, átélni azt, amikor a szinte reménytelen küzdelemből valami csodálatosan szép dolog születik. Rendkívüli értéknek tartom azt, hogy nem éreztetitek velünk „gyengébb képességűekkel”, hogy nem tudunk olyan hasznosak lenni, mint a nagyok. Szalay Szilvike és Bakos Mártika is mindig annyira igyekeznek megtanítani bennünket. Az, hogy melyek a kedvenc műveim, nagyon függ a hangulatomtól, az adott élethelyzetemtől. Talán a Magyari ének, Ádventi ének, Mátrai képek. A legnagyobb élményeim közé tartozik a budapesti pápai misén való éneklés, és a Lorettó-i élmények. Pista, hálás köszönet a sok-sok év minden fáradozásáért és Isten áldása kísérje további munkádat!
Zsákovics Zsuzsanna: A karéneklést gyerekkorom óta művelem – az alapiskolában, a gimnáziumban és a
főiskolán is. 1977-től a CSMTKÉ-ban (Vass Lajos, Janda Iván) énekeltem 1983-ig, majd miután gyermekeim felcseperedtek, 1996-tól lettem tagja a Concordiának. Hogy mi tart itt?Az együtténeklés öröme, a jó társaság és a legkiválóbb karvezető, akinek tudása, TÜRELME, hite a zenében, embersége csodálatra méltó (Stubi ne figyelj ide!). Az én kedvenc kórusművem mostanában Tóth Péter: Pénteki imája. Ez a mű zeneileg is és a szöveg szempontjából is tökéletes. Sokat foglalkoztunk vele, előadása nagy koncentráltságot igényel. Hogy mi volt a legnagyobb élményem mióta kórustag vagyok (19 év)? Talán, hogy kicsit „bejártuk a világot’’ – Amerikát, Európát, Felvidéket – de a legjobb élmény és érzés, amikor egy előadás jól sikerül és a hallgatóságnak is tetszik. Köszönet a kórustársaimnak és a karnagyomnak!
DUNATÁJ HETILAP
