A vidék éltető erejéről a Gazda Polgári Társulás konferenciáján

hirdetés

Az előttünk álló uniós fejlesztési időszak vidékfejlesztési programjának lehetőségeiről, a szlovákiai agrártámogatások szerkezetéről, valamint a fiatal gazdák esélyeiről tartott konferenciát a Gazda Polgári Társulás március 27-én Komáromban.

hirdetés

A Tiszti pavilon dísztermében megrendezett konferencia résztvevőit, felvidéki magyar gazdákat, mezőgazdászokat, polgármestereket és önkormányzati képviselőket előbb Stubendek László, Komárom polgármestere, majd Varga Péter, a Gazda Polgári Társulás elnöke köszöntötte. Varga beszédében kihangsúlyozta: a vidék megmaradása, fenntarthatósága és fejlesztése, valamint a vidéki életformához kötődő ágazatok életképessége a legalapvetőbb emberi szükségletek kielégítésének záloga.

Tóth Katalin, a magyar Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a konferencián a magyar agrárium helyzetéről beszélt. „A vidék, a mezőgazdaság, az agrárium és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szerepe nem pusztán abban mérhető, hogy az ezekben az ágazatokban dolgozók sikeresek. Az ő sikerük egyértelműen a városi ember sikere is, hiszen a jövő nagy célkitűzései közé tartozik annak a stratégiai kérdésnek a központba helyezése, hogy egészséges, jó minőségű, friss élelmiszerekkel el tudjuk látni a lakosságot” – vélekedett. Mint kiemelte, Magyarország rendkívül kedvező helyzetben van, hiszen területének több mint ötven százalékán mezőgazdasági termelőtevékenységet lehet végezni, ami európai viszonylatban is jelentős mutatónak számít.
Kiemelte, Magyarországon az elmúlt években nagyon komoly előrelépés történt az úgynevezett rövid élelmiszerláncok támogatásában. „Ennek köszönhetően a helyi piacok újra megjelentek Magyarországon. Ma már 200-250 olyan helyi piaccal számolhatunk, melyek rendszeres vásárlóközönséggel rendelkezik. Ennek nagy jelentősége van, az itt kapható áru ugyanis száz százalékban helyi szinten feldolgozott, ellenőrzött, magyar termék” – jegyezte meg.

Vasi Emma, a szlovák Közlekedésügyi, Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumának főosztályvezetője előadásában a gazdasági és szociális fejlesztési programokkal kapcsolatos változásokról számolt be. Elmondta, a régiófejlesztési törvény hangsúlyosan tartalmazza, hogy az egyes önkormányzatok – gazdasági és szociális programjaiknak az elkészítésekor – működjenek együtt a helyi lakosokkal, civil szervezetek képviselőivel és vállalkozókkal.
„Eddig ezek a programok úgy néztek ki, mint egy kívánságlista: gyakorlatilag mindent tartalmaztak, de nem segítették a falvak és térségek fejlődését. Fontos, hogy a gazdasági és szociális fejlesztési tervek kidolgozásakor az önkormányzatok konzultáljanak a helyi vállalkozókkal is. Meg kell kérdezi tőlük, mi az igényük, hiszen ők azok, akik munkahelyeket teremtenek. A civil és vállalkozó szféra bevonásával olyan projektötletek kerülhetnek bele a tervekbe, melyekre valóban van pénzügyi fedezet, és amelyek a későbbiekben is fenntarthatók” – magyarázta előadásában a főosztályvezető.

Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának regionális és régiófejlesztési alelnöke, Nyitra megyei képviselő előadásában kiemelte, Szlovákia élelmiszer önellátottsága és a mezőgazdaságból élők száma az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent: míg az utóbbi mutató az ország megalakulásának évében, azaz 1993-ban több mint kilencven százalékos volt, addig ma negyvenhárom százalékra, a mezőgazdaságból élők száma pedig 300 ezerről mintegy 30 ezerre csökkent. Rámutatott, az elmúlt húsz-huszonöt évben nem volt olyan kormány, amely ezt a problémát rendszerszerűen feltárta volna, ugyanakkor az előttünk álló programozási időszak szlovák vidékfejlesztési programja magában hordozza azokat a lehetőségeket, melyekkel ezeket a kedvezőtlen folyamatok visszafordíthatók. „A mezőgazdasági tárcánál végre megfogalmazták azt a célt, hogy a munkahelyeket tömegesen létrehozó ágazatok jöjjenek vissza az országba. Az irány tehát jó, már csak az kell, hogy amit a támogatási rendszerben megfogalmaztak, „elegánsan” módon megpályázható legyen: ne támasszanak felesleges adminisztratív akadályokat, és a feltételek valóban a gazdák érdekeit szolgálja” – fogalmazott Farkas Iván.

A 2014-2020-as uniós tervidőszak szlovák vidékfejlesztési program szerkezetéről és lehetőségeiről a komáromi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója számolt be. Fialová Andrea elmondta, az új programozási időszak agrártámogatásait az Európai Agráralap finanszírozza, a szlovákiai gazdák számára mintegy ötmilliárd euró áll rendelkezésre. „A támogatásokat három pillérre, a közvetlen támogatásokra, melyet az őstermelők vehetnek igénybe, a növénytermesztés és állattenyésztés fejlesztése cím alatt futó programra, valamint a vidékfejlesztési programra osztották. Ez utóbbira mintegy 2 milliárd euró támogatás osztható szét a hét év alatt” – tette hozzá.

Összeurópai probléma, hogy az agráriumban egyre kevesebb a fiatal gazda, ami azzal jár, hogy a mezőgazdaságban egyre magasabb az átlagéletkor és ez a szám egyre inkább nő – jegyezte meg előadásában Pém Bálint. A Fiatal Mezőgazdászok Szövetségének elnöke elmondta: ezt a problémát az EU kétféle módon kívánja kezelni: egyrészt azzal a maximálisan 28 hektárig járó – hektáronként – hatvaneurós plusztámogatással, amelyet a fiatal gazdák a minden évben megigényelhető területalapú támogatások mellett igényelhetnek. „Mivel most indul a program, 2015-től tudnak először meríteni a gazdák, ami azt jelenti, hogy aki 2010-ben alapította a vállalkozását és az idén még nem tölti be negyvenedik életévét, az igénybe veheti ezt a támogatást” – közölte.
Hozzátette, az ifjú gazdáknak szánt másik támogatási forma az az ötvenezer eurós ún. start-up támogatás, amely olyan mezőgazdász-vállalkozóknak jár, akik vállalkozásukat a felhívás kiírási napjától számítva fogják megalapítani.
„Ez az ötvenezer euró nem egy jelentős összeg, nagyjából egy közepes traktor vásárolható belőle, de nem is az a célja ennek a támogatásnak, hogy komplett felszereljen egy gazdát, inkább azoknak fiataloknak tud ez segíteni, akik még csak most tervezik a vállalatalapítást és akiknek a családjában van olyan idősebb, nyugdíjba készülő mezőgazdász, aki átadná a gazdaságát vagy annak egy részét” – mondta el. (Felvidék.ma)

*

Nagy Péter, az Ister–Granum EGTC elnöke a területi társulások lehetőségeiről, Mészáros Győző agrármérnök (Gazda PT) a szlovákiai agrártámogatások szerkezetéről tartott előadást. A Duna menti vidékfejlesztési tapasztalatokról Duka Gábor, a Hídverő Társulás elnöke beszélt. További jelenlevők is hozzászólhattak az elhangzott témákhoz.

(hirek.sk)

mkp.sk

további fotók itt:

fotók: dunataj.sk

hirdetés