Az Európai Unió következő – 2014-től 2020-ig tartó – költségvetési időszakában is folytatódhat Magyarország határainak mentén elterülő hátrányos térségek felzárkózása.
Az uniós támogatások természetesen a magyar-szlovák határon átnyúló kistérségeket is érintik.
Az EU a jelenlegihez képest ugyan csökkentette a hátrányos kistérség felzárkóztatására szánt keretösszeget, de az illetékesek így is 300 milliárd eurót különítettek el erre a célra. Ebből az összegből részesülhetnek – pályázati úton – az említett térségek szervezetei. Az uniós források felhasználásához nyújt segítséget a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata. A civil szervezet már eddig is több program beindításánál közreműködött, most újabb terveket valósítana meg. Ocskay Gyula, a szervezet főtitkára elmondta, hogy a leghátrányosabb térségek települései zsákfalvak, és rendkívül fejletlen infrastruktúrával rendelkeznek. A fejlődés érdekében ezért nélkülözhetetlen, hogy a magyar határ túloldalán hasonló gondokkal küzdő településeket is megtalálják, és hosszú távú – gazdasági és kulturális – együttműködés jöjjön létre a partnerek között.
Egy ilyen programot indított el Párkány-Esztergom térség ipari fellendüléséért az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás. Nagy Péter, a társulás igazgatója szerint a fejlődés lehetőségét az adja, hogy az esztergomi oldalon viszonylag erős az ipar, a Duna másik partján, Párkány térségében pedig fejlett logisztikai adottságok vannak. Mivel azonban a Mária Valéria híd a teherforgalom számára nem használható, a két város iparának összekapcsolása csak a Dunán keresztül valósítható meg. Ezért közös pályázatot nyújtanak be az EU-nak olyan teherkomp építésére, amely napi hetven kamion átszállítását tudja majd lebonyolítani. Ez a kapocs megkönnyítheti a szlovák oldalon lévő óriásraktárak, a párkányi és az ebedi vasúti pályaudvar elérését, és így az ipari termékek elszállítását. Azzal, hogy az export feltételei javulnak majd, fellendülhet az ipari termelés, a térség gazdasági súlya megnövekedhet, és nem utolsó sorban új munkahelyeket is eredményezhet – számolt be a tervekről Nagy Péter.
A nógrádi térségben működő magyar-szlovák Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. inkább az idegenforgalom élénkítésére helyezné a hangsúlyt. Nem véletlenül, hiszen a történelmi Nógrád megye régészeti, néprajzi, történelmi, kulturális értékei már most is nagy vonzerőt jelentenek. Lóska János, a szervezet ügyvezető elnöke elmondta: a 63 magyarországi és 28 szlovákiai települést magába foglaló régióban turisztikai centrumokat, látogató- és kutatóközpontot építenének ki. A fejlesztések során a salgótarjáni önkormányzat segítségére is számíthatnak – tette hozzá.
Forrás: mno.hu, L.M.
felvidek.ma
