A HÁBORÚ SÖTÉT ÁRNYÉKA A VÁROSBAN
Az elhúzódó, több fronton váltakozó sikerrel folyó háború és a hátországban ebből adódó nehézségek következtében lassan elpárolgott a lakosság háborús lelkesedése és optimizmusa. A lembergi csatában 1914 szeptemberében az osztrák- magyar hadsereg vereséget szenved az oroszoktól, szeptember 25-én az orosz csapatok az Uzsoki szoroson benyomulnak Magyarországra, október elején elfoglalják Máramaros-szigetet. December elején a Monarchia és a Német Birodalom hadserege kiszorítja az oroszokat Galícia, majd Magyarország területéről, azonban 1915 január elején újból benyomulnak a Kárpátokba, s a Monarchia csapatai csak 1915 áprilisában tudják onnan visszaszorítani a támadókat. A balkáni fronton az osztrák-magyar csapatoknak csupán december 2-án sikerül elfoglalniuk Belgrádot és Szerbia megszállására csak 1915 őszén kerül sor. Közben 1915 májusában Olaszország felmondja a hármasszövetséget és hadat üzen a Monarchiának, így egy újabb front nyílik, ahol már 1915 nyarán ádáz harcok folynak (Doberdó). 1915 augusztusában Románia üzen hadat a Monarchiának és csapatai betörnek Erdélybe, ami egy további harcvonal kialakulásához vezet. 1916. november 21-én meghal I. Ferenc József, utóda a trónon IV. Károly, aki – mint később kiderül – nem képes érdemben befolyásolni a háború kimenetelét és megmenteni az Osztrák-Magyar Monarchiát. Miután 1917 áprilisában az Amerikai Egyesült Államok hadba lép az antanthatalmak oldalán, a megváltozott erőviszonyok eldöntik a háborút.
1914 őszétől a komáromi vasútállomásról induló szerelvények többsége már nem csapatokat szállít a harctérre, hanem lőszert, élelmet és 
egyéb utánpótlást a harcoló csapatoknak, a visszatérő vonatokkal pedig egyre több sebesült érkezik a komáromi kórházakba, és érkeznek az orosz, szerb hadifoglyok a Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, Somorján, Esztergomban létesített hadifogolytáborokba, majd érkeznek az orosz hadifogolytáborokból a magyar hadifoglyok tábori levelezőlapjai, és bizony gyakori a gyászjelentés is a harcokban életüket vesztő családtagokról. A hátország lakosságának életét több háborús korlátozó intézkedés nehezíti. Így már 1915 júliusában Magyarországon heti két hústalan napot vezetnek be, 1915 novemberében bevezetik a tejjegyet, 1915 decemberében a kenyérjegyet, 1916 októberében tetemesen felemelik a cukor fogyasztói árát. Komáromban a Kossuth tér 12. sz. házában működött a város közellátási hivatala, ahol a lakosoknak utcák szerint osztották az élelmiszerjegyeket és az egyéb áru vásárlására feljogosító jegyeket. A háború elhúzódása miatt a hiányzó fémek pótlására be kellett szolgáltatni a háztartásokban található sárga- és vörösrézből készült tárgyakat ( kilincseket,mozsarakat), s elvitték a templomok harangjait is töltények és fegyverek készítéséhez, templomonként egy harangot hagyva, hogy legyen mivel harangozni. A háztartásokból elvitt
rézmozsarakat vasmozsarakkal pótolták, ezekből néhány fennmaradt a Duna Menti Múzeum gyűjteményében. Szintén e gyűjteményben találhatóak a háború tárgyi emlékeiként – a fegyvereken kívül – a hosszú állóháborús időszakok alatt a katonák által a lövészárkokban töltényhüvelyekből készített vázák, valamint a magyar hadifoglyok által orosz hadifogságban készített kézimunkák (öngyújtók, faragványok, hímzések), illetve az orosz hadifoglyok által a közeli táborokban készített tárgyak (faházikók). A romló közellátás és munkaviszonyok, életkörülmények miatt a háború harmadik évétől felerősödik a lakosság békevágya, a fronton több helyen barátkoznak a szembenálló seregek katonái, a háború utolsó évében lázadások törnek ki a Monarchia hadseregében is. A bolsevik forradalommal létrejött Szovjet-Oroszország képviselői 1918. március 3-án Breszt-Litovszkban békét kötnek a központi hatalmakkal, majd 1918. május 7-én Bukarestben a központi hatalmak és Románia békekötése jön létre. 1918 augusztusában az antant hadserege a repülőgépek és harckocsik tömeges bevetésével áttöri a németek harcvonalát, szeptember 15-én megindul az antant csapatok balkáni támadása, október 28-29-én az olasz hadsereg támadása Piavénál áttöri az osztrák-magyar védelmi vonalat. Október 28-án Prágában kikiáltják a csehszlovák államot, október 30-ról 31-re virradó éjjel a felfegyverzett munkások és katonák megszállják Budapest stratégiailag fontos pontjait, győz az őszirózsás forradalom. A széthulló Monarchiában és Európa-szerte tömegével szedi áldozatait a spanyolnátha.
Folytatása következik.
DUNATÁJ HETILAP
