Istennek dicsőség!
Tíz évvel ezelőtt érkezett Gútára Simon Ilona lelkész, aki talán maga sem hitte el, hogy milyen nehéz feladatra vállalkozott, amikor a keresztyén gondolkodású embereket próbálta egy gyülekezetbe tömöríteni. Gútát korábban többnyire katolikus hitűek lakták. A zsidóság többségét koncentrációs táborokban pusztította el a náci gépezet, a túlélők nem jöttek vissza, s csak a második világháború befejezését követő „nemzetegyesítés” következtében Gútára áttelepültek alakították meg az evangélikusok közösségé
t. A fiatal lelkésznő pedig felpattant a kerékpárjára, s igyekezett felkeresni mindenkit, aki merte vállalni hitét, s mindaddig a kamocsai, vagy negyedi gyülekezetet látogatta. Elsősorban az ő igyekezetének köszönhetően indult el a református hitélet Gútán, s a korábbi öt-hat emberből napjainkra egy csaknem száz tagot számláló közösség vált. Az elmúlt tíz év eseményeit a szövetkezet nagytermében idézték fel a résztvevők, akik a jubileum alkalmából meghívták a kisbéri testvérgyülekezetet is. Simon Ilona az elmúlt tíz év eseményeit foglalta össze, majd a beszámolót a komáromi református püspökség mellett működő Dicsekszen zenekar egyházi dalok feldolgozásából összeállított műsora követte. Az ünnepségen az áhítatot Vajs Tibor kisbéri lelkész tartotta, hálát adva Istennek a gútai hívők támogatásáért. – Az elmúlt tíz év eseményei azt igazolják, hogy Gútán megerősödött a református hitélet, annak ellenére, hogy nincs saját templomuk. Az istentiszteleteket az evangélikus templomban tartjuk, s ezért a legközelebbi célunk az, hogy saját imaházat alakítsunk ki parókiával együtt. Előadóteremre is szükségünk van, hiszen 32 olyan fiatal van gyülekezetünkben, akiket szeretnénk lelkileg is megerősíteni abban, hogy merjék vállalni hitüket, tevékenyen kapcsolódjanak be a keresztyén ifjúsági mozgalomba. Ez lesz ez előttünk álló következő évtized fontos feladata – nyilatkozta Simon Ilona gútai lelkész.
DUNATÁJ HETILAP
