A növényvédelem rendkívül összetett feladat, odafigyelést és felkészülést igényel, sokkal több annál, mint amit sokan gondolnak. Nem elég, ha néha meglocsoljuk a növényt, megpermetezzük, vagy lefújjuk valamivel! Növényeinkről a kertben és a szobában egyaránt figyelemmel kell gondoskodnunk, ezért alábbi cikkünkben az alapokat szeretnénk ismertetni. A növényvédelem nem a permetezéssel, hanem a kártevő, a kórokozó felismerésével kezdődik! Mindenekelőtt tehát azt kell tudnunk, mi ellen védekezünk! Érdemes először egyszerű, ártalmatlan védekezési módokkal kezdeni. Ilyen például a helyes művelésmód, a pontos agrotechnika. Bizonyos esetekben az állomány ritkítása, a szellőztetés, vagy a kapálás is jót tehet. A türelemmel végzett mechanikai védekezés sokat segíthet: a fertőzött növényi részek levágása, a kártevők összegyűjtése, megsemmisítése ezek sorában a legfontosabb. A vegyszeres védelemről teljesen nem mondhatunk le, a kártevők ugyanis nem állnak meg a kerítésünknél, saját kertünkön kívül a szomszédokkal szemben is vannak kötelezettségeink! Mindannyiunk érdekében viszont azt ajánljuk, hogy a kiskertben hagyjuk el a gyomirtó és az erősebb szereket. A kertben a növényeket szépségükért, vagy gazdasági hasznukért neveljük, tartjuk. Mindkét esetben fontos, hogy jó kondícióban, egészségi állapotban legyenek. Az egynyári zöldborsó is fontos, de ha például egy évtizedes diófát, vagy szép fenyőt veszélyeztet valamilyen károkozó, már komoly aggodalomra van okunk! Mi ellen is védekezünk? A károsítók a növények kóros és káros elváltozásait okozó élő szervezetek. Két nagy csoportjukat különböztetjük meg, a kórokozókat és a kártevőket. A kórokozók kóros elváltozásokat idéznek elő, mint pl. a vírusok, baktériumok, gombák, mikro-plazmák, vagy rickettsiák. A kártevők a fonálférgek, csigák, ízeltlábúak, gerincesek, az állatvilág tagjai. Hogyan védekezhetünk? Például helyes agrotechnikával! Nézzük meg a környékünk, lakóhelyünk adottságait, az elterjedt és bevált művelésmódokat, növényfajokat és fajtákat. Ez durva példával élve az jelenti, hogy a hegyekben, északon nem feltétlenül gránátalmát, ciprust kell honosítanunk, viszont homokos talajra ne ültessünk lucfenyőt. Szélsőséges példa, a gyakorlatban mégis van ilyen. Vegyük tehát figyelembe az éghajlati és talajviszonyokat, valamint a helyi mikroklímát is. Fontos még a művelésmód, a tájolás, kezelés, a fény hasznosítása és a helyes tápanyagok. Következő lehetőség a mechanikai védekezés. Ezt a módszert sokszor akaratlanul is gyakoroljuk, hiszen eltávolítjuk a beteg leveleket, lemetsszük a lisztharmatos hajtásvégeket, összeszedjük a lehullott gyümölcsöt. Valóban szedjük is össze, hiszen például kevesebb cseresznyelégy-lárva (kukac) jut el a talajba bábozódni, kevesebb gondunk lesz jövőre! Védekezés lehet még a hernyófogó övek kihelyezése, csigák, bogarak csalogató anyagokkal, csapdákkal való összegyűjtése, madarak mechanikai módszerekkel történő elriasztása. Biológiai védekezés. A gyakorlatban ezt is megteszi valamilyen mértékben mindenki, aki kertet művel. Elég, ha a rovarkártevők természetes ellenségét, az énekes madarakat szívesen fogadjuk, télen etetjük! Másik fontos vendégünk a levéltetvek elszánt ellensége, a katicabogár! A biológiai növényvédelem része a nekünk segítő élőlények (katicák, fátyolkák, ragadozó atkák, békák) védelme is. Felhívjuk a gyümölcsfákkal foglalkozók figyelmét, hogy a hét folyamán még lehetőség van az alma- és szilvamoly elleni védekezésre, viszont a sok eső miatt egyúttal a lisztharmat és a varasodás elleni védekezésre is szükség van. Ajánljuk az előírások szerint a Baycor 25 WP, Delan 700 WDG, Dithane DG Neo Tec a M 45, Efuzin 500 SC, Folpan 80 WDG, Funguran, Chorus 75 WG, Mancosan 80 WP, Merpan 80 WDG, Merpan 48 SC, Mythos 30 SC, Novozir MN 80, Polyram WG, Shavit F 71 a 5 WP, Syllit 65, Tercel. alkalmazását.
DUNATÁJ HETILAP
