A parlament csütörtökön, május 29-én a választási kódex elfogadása keretében jóváhagyta a Smer képviselői csoportjának javaslatát, így már az őszi helyhatósági választásokon követelmény lesz a polgármester-jelöltek középfokú végzettsége.
Középfokú végzettséget szorgalmaz a Smer és a KDH a polgármesterek részére. Az új választási kódexbe szeretnék bevinni az idevonatkozó megkötéseket. Szakemberek szerint nem biztos, hogy ez a lépés összhangban van az alkotmánnyal.
A polgármesteri felelősségteljes poszt, végrehajtói hatalommal jár, ezért nem tölthetik be írástudatlan emberek, állítja egybehangzóan a Smer és a KDH. A kereszténydemokraták frakcióvezetője a választási kódex vitája során állt elő a parlamentben elsőként azzal a javaslattal, hogy a helyi önkormányzatok élére olyan személy kerülhessen, aki legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. Később a Smer képviselői Dušan Bublavý, Ľubomír Petrák és Anton Martvoň is benyújtották idevonatkozó módosító-javaslatukat.
Petrák elmondta, nem vonja kétségbe a jogot, hogy bárki jelöltetheti magát polgármesternek, de bizonyos feltételeket teljesítenie kell. „A demokrácia nem arról szól, hogy mindenki azt csinálja, amihez nem ért”, mondta a képviselő.
Martin Poliačik (SaS) élesen bírálta a javaslatot, rámutatva, hogy az épp a leggyengébbeknek árt, azokkal az ügyes emberekkel megy szemben, akiknek nem volt lehetőségük formális műveltséget szerezni, de képezték saját magukat. „Azt akarjuk mondani a törvényben, hogy a passzív választójog mindenkire vonatkozik, de egyesekre nem. Szégyellhetjük magunkat!”, jelentette ki a liberális politikus.
Michal Sýkora (ZMOS) úgy véli, ha a parlamenti képviselők a polgármestereknek legalább középfokú végzettséget szorgalmaznak, saját maguk számára a felsőfokú végzettség kritériumát kellene megszabniuk. Marián Giba alkotmányjogász meglátása szerint, a műveltségi szint akármilyen meghatározása az alkotmánybíróságon végzi, mert az általános választójog elvének megsértéséről van szó. A KDH azzal védekezik, hogy ha a korhatár mint feltétel nem sérti a választójogot, akkor a műveltségi szint megkövetelése sem lehet törvényellenes.
Robert Kaliňák belügyminiszternek sincsenek kétségei a felől, hogy ez a jogi norma az alkotmánybíróságra kerül, de, tette hozzá, így legalább egyszer s mindenkorra tisztázódik a kérdés.
BA, Felvidék.ma
