Ahol egykor Lehel vezér népe legeltette lovait
Hét ágra süt a nap, perzselő hatását csak a váltakozó sebességgel nyargaló májusi szél enyhíti némiképen, amely gyermeteg pajkossággal borzolja a százados fák ölelésében hullámzó, szinte derékig érő fűtenger „taraját”. A mintegy kétszázötven hektárnyi nagyléli szigeten a természet még őriz valamennyit abból a kincsből, amelyben a hajdanán Aranykertnek nevezett Csallóköz egykor dúskált.
Halban, vadban, vizekben, dús fűben, a Duna fövenyében pedig aranyban gazdag volt ez a vidék, nem csoda, hogy Lehel, illetve Lél vezér népe tartósan letelepedett itt, s emlékét a település és a Duna-sziget nevében ma is őrzi.
Komáromból a főváros felé haladva Csallóközaranyosnál balra letérünk a főútról, s a jóval keskenyebb úton továbbhaladva, jónéhány vargabetű megtétele után máris Nagylélen vagyunk. Elhaladunk a ma már alig néhány lakost számláló, valamikor szebb időket is látott település egykori szeszgyárának omladozó épülete és kéménye mellett, s a vendéglőnél készségesen útbaigazítanak bennünket. Az út azonban hamarosan szinte elfogy alattunk, s így gyalogszerrel haladunk tovább. A távolban hamarosan feltűnik a szigetet alkotó Duna-ág medrében dolgozó lánctalpas kotrógép, amely már hetek óta küzd az évtizedek alatt a mederben felgyülemlett iszappal és a medert egykor elzáró kőgát maradékával. A partról a hazai sajtó és tömegtájékoztatás munkatársai figyelik a fejleményeket, akik május 22-én azért sereglettek itt össze, hogy tájékozódjanak a nagyléli Duna-ág revitalizációjával kapcsolatos eddigi fejleményekről.
A beruházók egyikétől, Tomáš Kušíktól, a BROZ nevű pozsonyi környezetvédő szervezet vezetőjétől többek között megtudom, hogy a folyóág és a nagyléli sziget újraélesztése a 
LIFE és a Duna Menti Madárvilág Védelme elnevezésű projekt megvalósításának keretében zajlik. A most folyó munkálatokat az Európai Bizottság és az SzK Környezetvédelmi Minisztériuma finanszírozza összesen mintegy egymillió euróval. Mindezt az információt Ladislav Lazar, a másik beruházóként jelen levő Állami Vízgazdálkodási Építővállalat vezérigazgatója és a bősi vízerőmű kormánymegbízottja azzal egészítette ki, hogy az eliszaposodott medret mintegy ötkilométeres szakaszon kell kitisztítani, s a márciusban megkezdett munkálatokkal júniusban végez a kivitelező, azaz a Nautilus Kft.
A meder tisztításával és átfolyóvá tételével még korántsem érnek véget a munkálatok, mivel még számos vízgazdálkodási építmény megvalósításra vár és a szigetre vezető bekötőutat is ki kell építeni. Miután mindezzel végeznek, egy újabb Duna menti paradicsommal gazdagodik a régió, ahol mind a horgászok, mind pedig a természetbarátok kedvenc kirándulóhelyre lelnek.
Németh István, felvidek.ma
fotók: dunataj.sk
