A Škoda legújabb modellcsaládja még csak kéttagú, de máris komoly nevezéktani kavarodást okozott. Mert van ugye az alaptípus, amely szedánnak néz ki, viszont ötajtós. Utána megérkezett a Spaceback, amely kiköpött kombi, viszont hivatalosan EZT titulálják ötajtósnak. Szerencsére létezik analógia: egyrészt a szintén szedánnak festő, ám szintén ötajtós Octavia, másrészt az Audi A3 Sportback, ahol még az utónév is majdnem stimmel. A szedános ötajtós Rapidot korábban már teszteltük, most a kombis ötajtós került sorra.
Alaktan
Kezdjük a méretekből eredő besorolhatósággal. A gyár – nyilván a 4,3 méter hosszúságból eredően – belépő C-szegmensbeliként aposztrofálja az autót, de egyéb méretei (elsősorban szélessége) ezt erősen megkérdőjelezik. Nem is beszélve arról, hogy lényegében az aktuális Fabia platformjára épült. Tekintsük hát egyfajta résmodellnek a kompakt és az alsó középkategória között, ebből biztos nem lesz baj. Nem is beszélve arról, hogy honi viszonyaink közepette éppen ezek a méretek predesztinálják ideális családi autóvá az ötajtós-kombis Rapidot.
Ami pedig a külsejét illeti – arányos, tetszetős formájú autó! Talán a hatalmas ködlámpák zavar óak kissé, egyébként harmonikus a látvány. Különösen jól oldották meg a tulajdonképpeni újdonságot jelentő farrészt, lásd a karcsú D-oszlopokat, az erősen megdöntött szélvédőt és a diszkrét tetőspoilert. Ha mindenképpen kekeckedni akarnánk, itt is a lámpákba köthetnénk bele: ez a szigorúan szögletes forma jól mutat az új Octavián, itt valamivel kevésbé. Bár az is ráfogható, hogy ízlés dolga…
Belvilág
Az enteriőr szintén egyfajta átmenet a Fabia és az Octavia között, legalábbis ami az anyagok minőségét illeti. Ugyanakkor még C-szegmensbeli mércével mérve is tágas az autó, lásd a hátsó lábteret vagy a 415 literes koffert. Sok az apró, praktikus megoldás: szemüvegtok, rakodóteres középső kartámla, hátsó flakon- és pohártartó, szatyorfülek a kofferben, a tanksapka fedelébe rejtett jégkaparó. A csomagtérpadló egyébként 2 szinten állítható be; a felső emelet bővítés után sík padlót eredményez, az alsó már nem, viszont nagyobb lesz a raktér.
A szereltségről szólva: a tesztelt Ambition szint eggyel magasabb az alapfoknál, és standardja az elektronikus menetszabályozás, a kézi légkondi, valamint a 4 hangszórós BLUES rádió. Tesztautónkban a légkondi automata, a rádió pedig 6 hangszórós, digitális bemenetű SWING volt. Utóbbikért – egy alufelniket, tempomatot, hátsó parkolószenzorokat és egyebeket is tartalmazó akciós csomag keretében – 399 eurót kell fizetni.
Az országúton
Tesztautónkat az 1.2 literes TSI benzines turbómotor gyengébbik verziója mozgatta, ötfokozatú kézi váltóval kombinálva. Fürge turbinájának köszönhetően a kis négyhengeres hihetetlenül mélyről szállítja a nyomatékot, lásd a műszaki adatokat; sűrűn volt olyan érzésünk, hogy jóval öblösebb motor dolgozik a jármű orrában. Teljesítménye is elegendő a sofőröstül 1150 kiló tömeghez, fogyasztása pedig imponáló: simán be lehet férni 6 liter alá! A Rapid Spaceback menettulajdonságairól és a vezethetőségről pedig, átlagos mivoltuk okán, nincs sok mondanivaló: a futómű hangolása jó kompromisszum, a kormányszervó picit túlméretezett, de sokan éppen ezért fogják szeretni, a kanyartűrés határáig átlagos sofőr soha nem fog eljutni. Aki pedig mégis, annak azonnal segítségére sietnek az elektronikus őrangyalok…
Vas Gyula
(A szerző felvételei)
ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1197 cm3
Teljesítmény: 63 kW (86 LE)/4800min-1
Nyomaték: 160 Nm/1500–3500min-1
Sebességváltó: ötfokozatú kézi
Legnagyobb sebesség: 180 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11,7 s
Csomagtér: 415–1380 l
Átlagfogyasztás (gyári adat): 5,1 l/100 km
Tesztfogyasztás: 5,7 l/100 km
CO2-kibocsátás: 119 g/km
Ár: 13 730 euró
Az alapmodell ára: 11 430 euró
dunataj.sk
[nggallery id=16]
