Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. április 5-én hirdették ki a kassai kormányprogramot, amelynek megvalósulását az ezután kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács törvényei biztosították. Ezeket a rendeleteket ismerjük Edvard Beneš dekrétumaiként, éselsősorban a németek kisebbséget érintette, de nem feledkeztek meg rólunk, magyarokról sem. A május 14-es és október 27-es között kibocsátott 143 dekrétum körül 13 érintette közvetlenül a két nemzetiséget.
Ez a 13 jogszabály volt az, amely a csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét megfogalmazta. (Írásunk végén közöljük ezeket a jogszabályokat).
A Beneš-dekrétumok intézkedései a német és magyar kisebbséggel (mint kollektíven bűnös nemzettel) szemben alkalmazott bánásmód az emberi jogokkal összeegyeztethetetlen volt, ma pedig ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, a szlovák parlament 2007. szeptember 21-én mégis „megerősítette” a Beneš- dekrétumok érvényességét és sérthetetlenségét.
A rendeletek következményeként a németek és magyarok elveszítették állampolgárságukat és ezzel, munkájukat, nyugdíjukat, egészségügyi ellátáshoz való jogukat, betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, a magyar hallgatókat kizárták az egyetemekről, megszüntették a magyar kulturális szervezeteket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették a „bűnösök” földjeinek elkobzását, ezeket csehek és szlovákok kapták meg.
A rendeletek közül néhány máig érvényes. A vagyonuktól megfosztottak a mai napig nem kaptak kárpótlást, bocsánatkérésre sem került sor.
Az 1945-48 között konfiskált tulajdont a mai napig nem szolgáltatták vissza a tulajdonosoknak, vagy azok örököseinek, ráadásul néhány évvel ezelőtt több botrány is volt a konfiskálás miatt. Ma élő leszármazottaktól akart az állam földeket elvenni, azon az alapon, hogy a felmenőktől régen el kellett volna már venni azokat, az ősök magyar nemzetisége miatt. Megoldás egyértelműen csak az lehetne, hogy a dekrétumok egyes rendelkezéseit megszüntetné az állam, akkor a bíróságok nem alkalmazhatnák visszamenőlegesen azokat. Ez azonban azzal járna, hogy az elszenvedett károkat meg kéne téríteni, erre pedig semmilyen hajlandóság nincs, hiszen a dekrétumok, mint tudjuk 2007 óta, sérthetetlenek.
Az 1945 és 48 közötti események azonban nem csak anyagilag okoztak károkat, az elüldözöttek egy része kénytelen volt örökre elhagyni szülőföldjét, ők és leszármazottjaik pedig a felvidéki közösségnek már sosem lesznek a részei.
A kassai kormányprogramról és Beneš dekrétumairól beszélni kell, mert azok ma is befolyásolják közösségünk gondolkodását, az itt élő magyarság életét.
Eduard Beneš által aláírt rendeletek, amelyek érintették a német és a magyar kisebbséget:
A köztársasági elnök 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma
Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók, a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről
- §
- Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszi e dekrétum további rendelkezései értelmében.
- Az állami szempontból megbízhatatlan személyek vagyonának kell tekinteni az e személyek által 1938. szeptember 29. után átruházott vagyont is.
3.§
Az állami vagyonkezelést be kell vezetni minden olyan vállalatnál, amelyek esetében ezt a termelés és a gazdasági élet menete megköveteli, különösen az elhagyott vagy az olyan üzemekben, amelyek állami szempontból megbízhatatlan személyek birtokában, igazgatása alatt, bérletben vagy haszonbérletben vannak.
- §
állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni:
- a német vagy a magyar nemzetiségű személyeket,
- azokat a személyeket, akik a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitása, önállósága, egysége, államformája, biztonsága és védelme ellen irányuló tevékenységet fejtettek ki(…)
- §
Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy a német vagy a magyar nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok vagy politikai pártok tagjai lettek.
A köztársasági elnök 1945. június 21-én kelt 12. számú dekrétuma
A németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról
- Azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely
- német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül,
- a köztársaság árulóinak és ellenségeinek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül, akik ezt a tevékenységüket főként a háború idején, 1938 és 1945 között fejtették ki.
- §
- Ha az 1. § értelmében elkobzott mezőgazdasági vagyon bérben van, akkor érvényét veszíti minden bérleti (haszonbérleti) szerződés.
- §
- Az 1. § alapján elkobzott vagyont a földhöz juttatandó személyeknek való átutalásáig a Mezőgazdasági Minisztérium mellett működő Nmezeti Földalap kezeli, amelyet ezennel létesítünk.
A köztársasági elnök 1945. június 19-én kelt 28. számú dekrétuma
A németek, a magyarok és az állam más elleségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv fölművesekkel való betelepítéséről
A köztársasági elnök 1945. Június 21-én kelt 12. számú, a németek, a magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzására és sürgős elosztására vonatkozó dekrétuma értelmében elkobzott mezőgazdasági vagyont, amely a Nemzeti Földalapot illeti meg, betelepítik, amennyiben nem osztják ki a földkiutalással az olyan vidékről jelentkező igénylőnek, ahol földhiány van, vagy ahol kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés feltételei.
- Földjuttatást a telepítés keretében a cseh és a szlovák, valamint más szláv nemzet tagja kérhet, aki nemzeti szempontból megbízható.
A földjuttatásra elsőbbségi joguk van e dekrétum értelmében azoknak az igénylőknek, akik kitüntették magukat és érdemeket szereztek a nemzeti felszabadító harcban, főleg katonáknak és partizánoknak, a volt politikai foglyoknak és deportáltaknak, családtagjaiknak és törvényes örököseiknek…
A köztársasági elnök 1945. július 20-án kelt 28. számú dekrétuma
A németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről
A köztársasági elnök 1945. augusztus 2-án kelt 33. számú alkotmánydekrétuma
A német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állapolgárságánek rendezéséről
A kormány javaslatára és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal megállapodva elrendelem:
- Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat.
- A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatályba lépésének napján elveszti csehszlovák állapolgárságát.
A kötársasági elnök 1945. szeptember 19-én kelt 71. számú dekrétuma
Azon személyek munkakötelezettséről, akik elvesztették csehszlovák állampolgárságukat
Elrendelem:
- A háború által okozott károk felszámolására és helyreállítására, valamint a háború által
tönkretett gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik a köztársasági elnök által 1945. augusztus 2-án kiadott (…) 33. Számú alkotmánydekrétum értlmében elvesztették csehszlovák állampolgárságukat.
A munkakötelezettség a 14-60 éves férfiakra és a 15-50 éves nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul.
- §
- A munkakötelezettség által érintett (…) személyek nyilvános vagy személyes felszólításra kötelesek a megszabott határidőben személyesen megjelenni a lakóhelyük alapján illetékes nemzeti bizottságnál.
- Ekkor a járási nemzeti bizottság a munkakötelezettség által érintett személyt munkára osztja be, esetleg munkásosztagokat alakít.
(1) Az a személy, akit munkára osztottak be, köteles eleget tenni ennek a beosztásról szóló utasításnak, még akkor is, ha úgy véli, hogy a munkakötelezettség nem vonatkozik rá, amíg nem születik hivatalos döntés erre vonatkozó kérdéséről.
A munkakötelezettség bármilyen munkára vonatkozik, amelyet az 1. § 1. bekezdésében feltüntetett céllal végeznek, s amelyet az illetékes járási nemzeti bizottság közérdekű munkának ismer el.
- §
- A munkára beosztott személyek kötelesek a nekik kiadott munkát szabályszerűen és lelkiismeretesen elvégezni és tartózkodni mindentől, ami megnehezíti vagy veszélyeztetheti a meghatározott munkakör céljának elérését. Kötelesek bárhol elvégezni a rájuk bízott munkát, és olyan munkát is kötelesek végezni, amely nem tartozik rendszeresen űzött foglalkozásukhoz.
A kötársasági elnök 1945. október 25-én kelt 108. számú dekrétuma
Az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról
- Térítés nélkül elkobozzák a Csehszlovák Köztársaság javára az ingatlan és ingó vagyont, nevezetesen még a vagyoni jogokat is, amelyek a német és a magyar megszállás tényleges befejezésének napján tulajdonában voltak, vagy magyar jogi személyeknek, vagy pedig
- Német vagy magyar nemzetiségű természetes személyeknek, kivéve azokat a személyeket, akik igazolják, hogy hívek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sohasem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen(…)
- Az elkobzás vonatkozik minden vagyonra, amely az 1938. Szeptember 29. utáni időszakban az 1. és 2. bekezdésben megjelölt alanyoké volt(…)
A köztársasági elnök 1945. október 27-én kelt 137. számú alkotmánydekrétuma
Azon személyek forradalmi időszakában történő őrizetbe vételéről, akiket állami szempontból megbízhatatéanoknak tekintettek.
A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei és egyéb központi csehszlovák és szlovák jogszabályok
A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. Szeptember 6-án kelt 6. számú törvényerejű rendelete
A német és a magyar nemzeti kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről
A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasággal és Földreformmal Foglalkozó Megbízotti Hivatalának 1945. Március 10-én kelt 24. Számú rendelete
A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége által a németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról elfogadott 1945. Évi 4. SZNT törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 15-én kelt 33. számú törvényerejű rendelete
A fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és a kollaboránsok megbüntetéséről s a népbíróság létesítéséről.
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. június 5-én kelt 50. számú törvényerejű rendelete
A vagyon nemzeti (állami) kezeléséről
Az SZNT Pénzügyi Megbízotti Hivatalának 1945. július 10-én kelt 155. számú rendelete
Az állami nyugdíj és ellátási illetmények, valamint a kegydíjak és –adományok azon élvezőinek kötelező összeírásáról, akik a Magyarország és Németország által ideiglenesen megszállt területen élnek.
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. augusztus 23-án kelt 105. számú törvényerejű rendelete
A munkatáborok létrehozásáról
Vadkerti Neszméri Csilla, dunataj.sk
