A hivatalos kapunyitás előtt egy nappal Vámosi Gábor repülőmodell kiállítása várta az érdeklődőket a rendezvényközpontban, ahol szeptember 14-én számos érdekfesztő előadást hallgathattunk meg.
Magó Károly zászlós, a Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa, ittebei Kiss József, a legnagyobb I. világháborús ász életéről és lezuhanási helyének kutatási eredményeiről számolt be. Bálint Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmuzeológusa, a Nagy Háború hősi halottja, a komáromi születésű Kovách Zénó tábori pilóta életét idézte fel. Punka György repüléstörténész, az I. világháború utolsó magyar légigyőzelmének kronológiáját ecsetelte. Szabó Sándor katonai hagyományőrző, Michna Györgynek, az utolsó Puma vadászpilótának a kísérője vagyok címmel tarott előadást, míg dr. B. Stenge Csaba hadtörténész, levéltáros, a tatabányai levéltár igazgatója, Szentgyörgyi Dezső 1945 előtti életútját, katonai pályafutását mutatta be, míg Szentgyörgyi Dezső nyugalmazott pilóta édesapja 1945 utáni élettörténetét tárta a hallgatóság elé. A rendezvény végén Ugrik Csaba dandártábornok, a Kecskeméti Repülőbázis parancsnoka, a rendezvény társvédnöke, a magyar katonai repülés jelenéről és jövőjéről szólt.
Szintén a rendezvényközpontban volt megtekinthető Legát István helytörténész a dél-komáromi hadikórházak halottjainak I-II. világháborús hősi temetője és I. világháborús tárgyi emlékek című kiállítása, valamint az Endresz György és az óceánrepülés 50 évvel később: Németh Zsigmond és az óceánrepülés elnevezésű tablókiállítás.
A nap délutánján 16 órakor az óceánrepülők és a repülőhősök emlékműveinél koszorúzással emlékeztek Endreszre. Ez alkalomból történt meg az Endresz sétány átadása is, melyet dr. Kreft-Horváth Loránd alpolgármester és Hornig Rudolfné az Endresz Csoport Egyesület elnöke avatott fel.
Endresz György
Az első világháborúban mint a 64. repülőszázad pilótája vett részt, több kitüntetést kapott, mint hadipilótának négy elismert légigyőzelme volt. Később az Aero Express, majd a német Junkers-művek pilótája, utána az Aero Szövetség oktatótisztje volt.
A „Justice for Hungary” repülése
A „Justice for Hungary” 1931. július 15-én startolt az új-foundlandi Harbour Grace repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral a fedélzetén. A tökéletesen működő motor és a profi páros már a táv első felén rekordot döntött: 13 óra 50 perc alatt érték el az ír partokat, annak ellenére, hogy korszerű, földindukciós iránytűjük már indulás után kevéssel felmondta a szolgálatot, és az óceán fölött sűrű köd akadályozta a tájékozódást. Az út további szakaszában a navigálás – a rossz időjárás miatt – még nehezebbnek bizonyult. A kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, pedig ott már ezrek várták türelmetlenül a Lockheed Sirius feltűnését. Már magyar területen, Győr közelében az óceánrepülők észlelték, hogy az üzemanyag-ellátás akadozik, további hetven kilométer megtétele után benzinhiány miatt leállt a motor. Siklórepülésben közelítették meg a talajt, és 1931. július 16-án délután, Bicskétől nem messze, Felcsút határában, egy kukoricatáblában kényszerleszállást hajtottak végre. A Harbour Grace-től Felcsútig megtett 5770 km-es utat a két magyar óceánrepülő pontosan 25 óra 20 perc alatt teljesítette, gyorsabban, mint addig bárki, óránként csaknem 230 kilométeres átlagsebességgel. Továbbá a korábbi óceánrepülők közül senki sem hatolt ilyen mélységig az európai kontinens belsejébe, így három világrekord is megdőlt ezen a napon.
Endresz és Magyar a világon tizenötödikként repülték át az óceánt. A repüléshez egy korszerű, 470 LE-s Lockheed Sirius típusú gépet alakítottak át. A repülés megvalósítását Rothermere lord 10 000 dollárral támogatta, ő lett a gép névadója is. A további pénzfedezetet az Amerikai Egyesült Államokban élő magyarok adományai szolgáltatták.
Római repülése és halála
1932-ben Endresz György a világ óceánrepülőinek találkozójára készült Bitai Gyula rádiótávírász navigátorral. Rómába azokat a repülősöket hívták meg, akik már átrepülték az Atlanti-óceánt. A magyarok május 21-én 15 órakor értek Róma Littorio repülőterére. A leszállás előtt a gép szárnya megbillent, a nehéz gép lezuhant, és eltűnt a nézők szeme elől. Mire autókkal odaszáguldottak, már késő volt. A gép lángba borult és elégett, csak a váza maradt meg. A pilóták szörnyethaltak.
Emlékezete
Endresz Györgyről halála után Budapest belterületén teret és utcát neveztek el; az utca a XIX. kerületben ma is az ő nevét viseli, ám 1945 után a XII. kerületi tér Magyar jakobinusok tere lett. Nevét Bicske határában emlékoszlop, és egy sportrepülő egyesület őrzi. Miskolcon, Egerben és Fonyódligeten is utca őrzi a nevét.
2005. április 22-én a felcsúti általános iskola felvette az Endresz György nevet.
2006. július 15-én a fent említett emlékkő közelében új, méltó emlékmű felavatására került sor, Pécsett pedig utcát neveztek el róla. (wikipedia.hu)
