1907. január 26-án Bécsben született a neves kutatóorvos, a Komáromban felnőtt Selye János. 1936-ban a Nature című szaklapban jelent meg felfedezése, a generális adaptációs szindrómáról, vagyis a stresszről. A stressz ugyan egyidős a magasabb rendű élet megjelenésével, de létére csak 80 évvel ezelőtt figyeltek fel. Az évforduló apropóján dr. Szabó Katalin a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főmuzeológusa tartott előadást a Múzeumbarát Kör összejövetelén.
– Selye János megállapítása különbözik a mai stressz fogalmától. Az emberek a stresszt idegi, pszichikai feszültségnek gondolják, noha előhívhatja biológiai, fizikai vagy kémia ártalom is – mondta dr. Szabó Katalin főmuzeológus.
A stressz kezelésével már megjelenésekor foglalkoztak, Selye maga is sokat tett azért, hogy a laikusokkal megismertesse a folyamatot. Hét könyvet írt a témában. Ezek közül a legismertebb Az életünk és a stressz.
– Selye ebben a műben egy kiváló mondattal írja le, hogyan kell kezelnünk a stresszt. „Harcolj mindig, ha a cél nemes, de ne állj ellen, ha nem érdemes.” Ez egy rövid, de nagyon tömör és jó megfogalmazás, amit érdemes követni – hangsúlyozta az előadó.
Selye János maga is sokat tett azért, hogy munkáját el- és megismerjék. A stresszről alkotott nézeteit több országban ismerik, személyisége azonban megosztotta az orvostudományt.
Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montréal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus.
Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált.
1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató.
1945-1976 között Montréalban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban.
Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.
komarom.hu
kép:wikipedia
videó itt
